Gersekarát község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Vasvári kistérség
Lakosság: 773 fő
Terület: 19.92 km²
Népsűrűség: 38,81 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Vasvártól nyugat-délnyugatra 10 km, Körmedtől kelet-délkeletre 16 km, A Sárvíz-pataktól északra.

Története

Területén hosszú ideig erdőség volt. Erre vonultak az 1051-es, német támadás csapatai. Gerse első okleveles említése 1272, Karátföld 1313. Mindkettő irtásfalu. Az egymással szemben álló főúri pártok fegyveres harca közben lezajlott a "gersei hatalmaskodás" (1309? 1311?). Ennek során a támadók megölték a Pethő-család egy tagját és a templomot is felgyújtották. 1448-ban a gersei jobbágyok fellázadnak a vármegy hivtalnokai ellen. A lázadás leverése során a falut elfoglalták a vármegyeiek, akik csak Hunyadi János parancsára adták vissza a korábbi birtokosainak, a Gersei Pethőknek. Gerse, a török időkben kétszer is elnéptelenedett. Kara Haszán, török szpáhi telepíti újra. Több török támadást szenved el Karátföld is, Gerse is. 1766-ban újabb jobbágylázadás zajlott. Ennek részesei bíróság elé kerültek. A francia támadás idején a nem érintett Rábán inneni Vas vármegyéhez tartozott. A XVIII. század végére a Festeticsek szerezték meg Gersét. Karátföld, mint nemesi község, egészen, 1848-ig őrizte kiváltságainak maradványait. Az 1868-as népoktatási törvény hatására előbb Karátföld, majd Gerse is községi iskola alapításába fogott. 1906-ban ide települ a körjegyzőség. 1907-től postahivatala van. Az első világháború után itt is pusztított a spanyolnátha és a tífusz. 1930-ban új iskolaépületet adtak át Gersén. Ez volt az "emeletes iskola", ami, ma önkormányzat és a körjegyzőség épületeként funkcionál. 1927-től kapcsolták be Gersét a telefonhálózatba. A kir. Belügyminiszter 1937-ben egyesíteni akarta a két közeli községet, de a helyiek ellenállásán ez a szándék megbukott.1938-tól önálló orvosi körzetet alakítottak ki Gerse központtal. Az egyesítére 1950. október 1-jei hatállyal került sor. Ekkor az egyesített községnek a GERSEKARÁT ideiglenes nevet adta a BM. 1951-től megkezdődött a falu villamosítása. 1952-ben Megépül végleges formájában a karátföldi iskola épülete. 1953-ban hozott a tanács határozatot az utcák ma is használatos elnevezéséről. 1954-ben megszűnt az első t.sz.cs.1957-től megindult a buszközlekedés. 1963-ban átadták az új Művelődési Házat. 1964-ben felavatták a helyi víztornyot a "hidroglóbuszt". 1966-tól közös tanács Sárfimizdóval. 1969-ben megépült az óvoda. Ekkor Gersekarát a megszűnő vasvári járásból átkerül a körmendihez. 1970-től közös tanács Telekessel. 1985-ben a kozsége látogatott Losonczi Pál az ET Elnöke. 1986-ban átadták az új iskolaépület első ütemét a Honvéd utcában. 2001-től a község déli határában a Sárvíz-patak felduzzasztásával 33,3 ha területű mesteséges tavat alakítottak ki.

Nevezetességei

A falu határában talajvíz táplálta víz a Fiastó. Partján védett növények. Szőlőhegyén, a "Mihályfai hegy"-en kápolna (rendevényekkel augusztus 20. környékén, védett présházak "pincék". A falutól délre 33,3 hektáros tó található. Ennek egy részén horgászni lehet, a másik a strandolóké, jetskiseké. A tó partján kemping, a faluban kiadó szobák, házak várják a pihenni vágyókat.

Képgaléria

Következő községek

További községek